Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: 2017

Tesóskodás

Az elvesztett gyermekek egyik legfontosabb szálát a Jasmine és Liam közötti ellenségeskedés adja. Ez folyamatosan belengi a történetet. Kevesen tudják (vigyázat, spoiler-veszély), hogy nem ők lesznek az egyetlen testvérszál a sorozatomban, eddig három testvérpár biztos, ebből egy olyan lesz, amit alig fogtok elhinni- ezt garantálom. Miért is olyan fontos a testvérek kapcsolata? Kis betekintés az én életembe: nekem 3 testvérem van, egy bátyám, és két húgom. Hivatalosan mindhárman a féltestvéreim, de általában úgy mesélem, hogy van egy félbátyám, és két húgom. Ezzel szerintem mindent elmondtam. A bátyámmal se nem jó a kapcsolat, se nem rossz. Konkrétan semmilyen. A valóságban, ha szembejönnénk egymással az utcán, valószínűleg nem is köszönnénk egymásnak. Nem azért, mert harag van közöttünk, vagy bármi! Szimplán nem foglalkozunk egymással. Ennek oka valószínűleg az, hogy nem együtt nőttünk fel, nyolc év van köztünk, ő fiú, én lány, sok az ellentét, azonban én hiszem, hogy a...

Várakozok...

A türelem nagy úr... Épp arra várok, hogy javíthassam Az elvesztett gyermekek-et... Miért kell erre várnom? Remek kérdés. Leginkább, mert a gépem épp frissíti magát. És jelenleg (kb. 20 perc várakozás után) tart 8%-nál. Mivel így a könyvemmel foglalkozni nem tudok, gondoltam, blogolok kicsit, már úgyis rég rukkoltam elő valami újjal. Idegesített eleinte, hogy ennek a fránya frissítésnek épp ma kell lefutnia. Nem ez lesz a kedvenc napom, maradjunk ennyiben. Reggel óta nyomott idő van, életem párjával immáron négy napja nem találkoztam, ami engem ki tud borítani de nagyon, jó volt a meló ugyan, de egész nap fáztam, délután a hazautam egy lefulladással lett gazdagabb (a mögöttem lévőnek itt is üzenem, hogy giga-mega köszi, amiért nem dudált, vagy jött belém, puszi-pacsi!), és mikor hazaértem, be akartam húzni a léziféket, de az már be volt. Szóval azóta pánikolok, hogy mit tettem, hiába kétlem, hogy ez végig így lett volna... Ezek után a gép sem megy... (11%) Aztán rájöttem, hogy...

Bennedict Wolfskin

Egyik kedvenc karakterem, és nem csak a csodálatos jelleme miatt. Benedict Az elvesztett gyermekek ősében, a Vérben úszó szerelemben is létezett már, csak karaktere akkoriban még közel sem volt ennyire kiforrott. Már ott is egy született bohóc volt ugyan, mégsem mondanám, hogy akkoriban nagy jelentőséggel bírt volna a történetemben. Pedig... Mindig is az volt az elképzelés, hogy J csapatában két férfi és egy farkas lesz még. És Ben tökéletesen illik Nate és J mellé. :) Bennedict Wolfskin az egyetlen (majdnem...), akinek történetünk kezdete előtt az ég egy adta világon semmi köze sem volt a virkolikikhez. Bár ebbe a fajba tartozik J és Nate előtt nem igazán találkozott eggyel sem. Ez nem véletlen. Mikor gyermek volt, a családja egy állatbőrbe bújt-fennhatóság alatt álló földre tévedt, ahol a határvédő farkasok megtámadták őket. A szülei Halál mellé szegődtek útitársul, azonban a gyermeket - későn ugyan, de - megkímélték. Miért is későn? Ugyanis az egyik farkas megharapta. És biz...

Novella - Nathaniel és a fák közt kötött barátság

Kedves Olvasóim! Ugyebár megkésve bár, de törve nem. :) Itt vagyok, csak lassan érkezek. :D Ahogy ígértem Nektek a Faceook-oldalamon , ma újabb novellát kaptok, Nathaniel főszereplésével. Hogy őszinte legyek, már nagyon vártam, hogy legyen időm megírni ezt a kis szösszenetet. A héten nagy csoda érte a baráti körömet, hiszen az egyik család kisgyermekkel bővült. :) És ez megmozgatta a fantáziámat. :) Hiszem, hogy a gyerekek a világ legnagyobb csodái. Az, amit ők adnak a körülöttük élőknek, már-már varázslattal bír, és úgy éreztem, hogy ezt a békét, nyugalmat, és örömöt nekem halhatatlanná kell tennem, hisz mi másért is írnék egyébként, ha nem azért, hogy az ilyen pillanatokat, mint egy fotót, megörökítsem? A héten kidolgoztam magam, a családdal kirándulhattam is, itthon minden feladatot elvégeztem, és az őszi hűvösnek köszönhetően meggyújtottam a gyertyáimat, és takaróba bugyolálva, forró teával magam mellett nekiestem, és megírtam a novellámat. :) Bár ez nem egy újszülöttről ...

Vissza a gyökerekhez :) - Részlet a Vérben úszó szerelemből

Ez a mű Az elvesztett gyermekek alapja volt, kb. 8 éve kezdtem el vele foglalkozni. A nevek, és a történet maga teljesen más volt, de gondoltam, tetszeni fog. :)  Kérek mindenkit, a szóismétlést, és a kezdetleges stílust ne vegye számításba, itt még kezdő voltam! :)  Vérben úszó szerelem (részlet) A hármas összenézett, majd az egyetlen lány megszólalt: - Figyelünk. -              A helyzet az, hogy a démonok jelenleg túl sokan vannak. Főleg ebben a körzetben. Sajnos öt virkoliki ide már nem elég. -              Nyolc máris jobb lenne? – kérdezte Ben értetlenkedve. -              Nem több, mint öt? – kérdezte Anzen diplomatikusan. -              De, csak… -       ...

Jasmine Starenheart - Egy kis bűnbeesés (novella)

Szép estét Mindenkinek! Ahogy ígértem, napzártának érkezik J novellája. :) Kicsit kacér, kicsit véres, kicsit szerelmes... remélem, minden van benne, amit szeretni tudtok majd. Nem is szaporítom tovább a szót! Jó olvasást Nektek! :)  Jasmine Starenheart Egy kis bűnbeesés A nap csodálatosan, mint aranysárga gyémánt, ragyogott az égen- A kék, meseszép égen egyetlen felső sem volt. A tikkasztó nyári hőséget csupán víz közelben, leginkább benne lehetett elviselni. Így hát Jasmine a Ralello-i tengerparton heverészett egy pokrócon, vérvörös bikiniben. - Ugye, hogy jó ötlet volt kicsit leutazni?  - kérdezte a mellette elterülő Bennedict. – Csúcs ez a part, ne? És még csak nincs is messze Daremnor-tól. - Szuper vagy, Ben – mondta minden érzelem nélkül J. Immáron minimum huszadjára kellett ugyanazért megdicsérnie a fiút, kezdte kicsit unni a dolgot. - De komolyan! – erősködött Ben. – Mennyi idő volt? Egy óra? - Szuper vagy, Ben… - Arra gondoltam, hogy minden hé...

Nyár, szabadság, szerelem - élmények Arotfalváról

Kép
Kedves Olvasóim!  Kis hatásszünetet gyakorlok, ugyanis most, az imént kaptátok meg Az elvesztett gyermekek Tizennyolcadik és Tizenkilencedik fejezetét . :) Mint azt ígértem, mesélek Nektek egy kicsit a szabadságomról.  Éppen itt volt az ideje eljönnöm és kiszakadnom a szürke hétköznapjaimból, hiszen az emberi lélek hitem szerint nem arra hivatott, hogy éjjel-nappal a munkáért létezzen. Élményekre, felfrissülésre vágyik. Merem állítani, hogy az elmúlt egy hetem határozottan erről szólt.  Mint azt tudjátok, fiatal vagyok. A magam 24 életéve még elég erőteljesen a kezdet, még sok izgalom vár rám, legalábbis remélem. Egy igen komoly bakancslistás lépésen épp múlt hét pénteken estem át, mikor édesanyám és a tesóim meglátogattak otthonunkban. Ugyanis végre át mertem hívni őket. :) És tetszett nekik, amit láttak. Felemelő érzés volt édesanyám elégedettségét látni. :)  A szombat a pihenés és a takarítás jegyében telt, ugyanis vasárnapra szerelmem szüleit...

Újítások, tervek és célmódosítások

Kedves Olvasóim!  Kitartónak és céltudatosnak tartom magam. Hiszem, hogy nincs olyan álmom, amit ne lennék képes megvalósítani. Bár gyakran elvesztem az önbizalmamat, mégis hiszem, hogy a céljaim mind megvalósulnak, hiszen egytől egyig az én életcéljaim. Hiszem, hogy egy nap családot alapítok, hiszem, hogy egy nap a kutyákon fogok segíteni, és hiszem, hogy az írás az én hivatásom. Eljön a nap, amikor minden korosztálynak alkothatok könyvet, amit olvashatnak, és igenis, szeretni fogják őket az emberek.  Ehhez azonban nem szabad elbízni magam. Sőt. Komolyan kell vennem magam, és az önkritikámat maximálisan építő jellegűvé kell minősítenem.  Most, a hétvégém alatt nekiestem, és megszerkesztettem az írási kultúrámat. Úgy érzem, sikerült, és végre merem állítani, hogy jó útra tereltem magam.  Az első és legkomolyabb célom az, hogy Az elvesztett gyermekek végre a könyvesboltba kerülhessen, és minél többen olvashassátok. :)  Ez azonban vagy nagyon sok i...

Debut - Valóságos tündérmese

Kép
Az ember társas lény - azonban el sem tudja képzelni, milyen nehéz megtalálni A társat. Ezt nem tanítják az iskolában. Ellenben ha kitartasz, ha hiszel benne, az, aki hozzád tartozik, megjelenik az életedben. Hiszem. Én megtapasztaltam.  Nagyon szerencsés nőnek tartom magam. Megbecsült ember vagyok, akinek a véleménye igenis számít, aki úgy, ahogy van, szeretve van, és elfogadják, akármilyen okos, buta, értetlen, lelkes, bohókás vagyok. Persze, ez nem mindenhol igaz, de ott, ahol a legfontosabb, ott egyértelműen. És ez otthon van.  Szerintem az egyik legcsodálatosabb érzés, mikor egy ember megtalálja a helyét. Mikor tudod, hogy hova tartozol. Én azon kevesekhez tartozom, aki tudja. És bármikor büszkén vállalja. A párom mellett. A családom mellett. Ennek a napnak az örömére szeretném nyilvánosságra hozni azt a novellát, amit annak a férfinak írtam, akiért a világon a leghálásabb vagyok.  Remélem, a Ti szívetekbe is belelopja magát, én imádom olvasni, és sz...