Nyár, szabadság, szerelem - élmények Arotfalváról

Kedves Olvasóim! 

Kis hatásszünetet gyakorlok, ugyanis most, az imént kaptátok meg Az elvesztett gyermekek Tizennyolcadik és Tizenkilencedik fejezetét. :)

Mint azt ígértem, mesélek Nektek egy kicsit a szabadságomról. 

Éppen itt volt az ideje eljönnöm és kiszakadnom a szürke hétköznapjaimból, hiszen az emberi lélek hitem szerint nem arra hivatott, hogy éjjel-nappal a munkáért létezzen. Élményekre, felfrissülésre vágyik. Merem állítani, hogy az elmúlt egy hetem határozottan erről szólt. 

Mint azt tudjátok, fiatal vagyok. A magam 24 életéve még elég erőteljesen a kezdet, még sok izgalom vár rám, legalábbis remélem. Egy igen komoly bakancslistás lépésen épp múlt hét pénteken estem át, mikor édesanyám és a tesóim meglátogattak otthonunkban. Ugyanis végre át mertem hívni őket. :) És tetszett nekik, amit láttak. Felemelő érzés volt édesanyám elégedettségét látni. :) 

A szombat a pihenés és a takarítás jegyében telt, ugyanis vasárnapra szerelmem szüleit hívtuk meg egy kisebb születésnapozásra. Nem tagadom, rettegtem, de szuperül sikerült, az pedig különösen tetszett, hogy végre egész nap a kedvesemmel lehettem (vasárnap), és sehova sem kellett sietnünk. :) Nagyon megható volt, hogy kedvesem apukája hozott nekem egy kardvirág triót - nagyon szeretem a kardvirágot, és a színei maguk voltak a csodák. Most is, ha ránézek í színes kis csodákra, elmosolyodom, hiszen még mindig, majdnem egy teljes héttel később is meseszépek! Nagyon, nagyon köszönöm minden szülőnknek, hogy vannak nekünk, és, hogy mindenben támogatnak és mellettünk állnak! Nagyon jól esik, és igyekszünk méltók lenni a szeretetre!

A hétfő (bár borús idő volt) Velencén ért minket, és mi tagadás, remekül szórakoztunk. Jó volt látni, hogy az én munkamániás szerelmem is képes kiszakadni a mindennapjaiból, és felemelő érzés volt együtt szórakozni, és nagyokat nevetni. Azt nem merem állítani ugyan, hogy pancsolásra kész volt a tó, ellenben eláznunk sikerült, így elég vizesek lehettünk. :) 

Kedden többnyire családi pihenés és vásárlás volt napirenden, az otthonunkat tettük még lakályosabbá. Mindemellett életem hercege megajándékozott egy aprósággal (legalábbis ő úgy véli ez semmiség), ami az íráshoz, nekem nagyon sokat fog segíteni. Ez nem más, mint egy parafatábla. Nem tudok érte elég hálás lenni, hiszen ez a jövőben sok-sok visszaolvasástól és felesleges kattogástól fog megkímélni engem. :) Úgyhogy igen, kincsem, nagyon szépen köszönöm, és igen, ez egy nagyon nagy dolog nekem. 

Szerdán édesanyámmal töltöttem a délutánt, aki ismét elhalmozott szeretetével, és este felüdülve, kipihenve estem neki Az elvesztett gyermekek javításának és bővítésének. Hogy ez mit takar? Nos, reményeim szerint minél előbb megtudjátok nyomtatott könyv formában. :) 

A szerda este a móka keretein belül talált minket, ugyanis kedvesem egyik kollégája nálunk aludt, a következő napi balatoni kirándulás miatt. Este feltaláltuk az óriás pezsgőtablettát, rájöttünk, hogy kutyát elméletben egy egyszerű szőrtaszító takaróval is lehet reptetni, és a legtanulságosabb - ehhez egy korty alkohol, vagy egy csepp narkotikum sem kellett. Szimplán elég volt a jó társaság. :) 

Ahogy említettem, csütörtökön a Balatonra, egészen pontosan Zánkára mentünk, ahol kedvesem főnökét és az ő családját látogattuk meg. Remek emberek, nagyon nagy öröm volt számomra megismerni őket. :) Elmentünk egy étterembe, ahonnan olyan kilátásunk nyílt a Balatonra, amit szerintem nem sok más hely adhatott volna nekünk. Mindamellett, hogy az étel zseniális volt, a tájjal... alig bírtam betelni. 

Bár a balatoni fürdőzést sajnos kihagytuk az időjárásnak köszönhetően, én mégis úgy érzem, szuper napunk volt, hiszen remekül szórakoztunk, sok-sok szépet láttunk, és csodás emberekkel tölthettük a nap minden percét. Nem tagadom, nekem nagy öröm volt, hogy ennek a kiruccanásnak hála eggyel több nap adatott meg életem lovagjával, de én ilyen kis romantikus vagyok. :) 

Jelenleg sajnos csak reménykedem abban, hogy idén még leugorhatunk Zánkára, nem adom fel. :) Ha másért nem is, a tájért Mindenkinek ajánlani tudom. :) 

A tegnapi napom többnyire a pihenésről szólt, ugyanis ki kellett pihenni az előző nap fáradalmait, és ami a legjobban tetszett - megtehettem. Délután pedig nekiestem a beígért Jasmine-novellának, amit még a mai nap során igyekszem közzétenni. :) Remek móka volt írni, és remélem, mindig, egyre több időm lesz rá. :) 

Ma egy kicsit jobban el voltam szontyolodva a kelleténél. Már jelentősen jobban vagyok, de hiszem, hogy a korom okán gyakran még az önzőség és a szeretetéhség kicsit jobban eluralkodik rajtam. :) De minden nappal egyre jobban uralom a helyzetet. 

Ma többnyire az írással töltöttem a szabadidőmet és lecsó főzéssel. :) 

Remek érzés volt szabadságon lenni, szeretem, ha beoszthatom az időmet. :) Remélem, sok hasonló lehetőségem lesz még az életben. :) 

És most befejezem a blogolást, ha más az a terv, hogy ma még novellát is kaptok. 

Szurkoljatok! ;) 

N.W.A.