Hol az a fránya toll?

Sziasztok!

Hosszú ideje nem volt lehetőségem rászánni magam az írásra, de bevallom őszintén, nem bántam. Az igazság az, hogy ismét egy kisebb eltévelyedésem volt, és nem is igazán sikerült még helyreráznom magamat. Semmi komoly, csak most nem igazán találom írói önmagamat.

De kezdem úgy érezni, hogy megtaláltam önmagam. A héten jelentősen megalapozom a jövőbeli terveimet, és természetesen Veletek is megosztom a tevékenységemet. Eljött a pillanat, hogy valami komolyat alkossak. Mert a jövőmet csak erre tudom alapozni. Nekem az a célom, hogy a jövőben az írással foglalkozhassak. És ezért tényleg tennem kell, és muszáj gyakorolni. 

Még nem akarok semmit sem elmondani a terveimről, de hiszem, hogy tetszeni fog Mindenkinek. :) 

A hétvége kicsit segített a feltöltődésben. Meglátogattunk egy nagyon kedves helyet, amit életem párjának szülei mutattak nekünk - ez nem más, mint Pilismarót. Emberek, én csak ajánlani tudom. Ez a hely egy ékszerdoboz! A nyugalom, és a természeti csodák egyik meseszép központja. 

Amellett, hogy az emberek remekül érzik magukat a Duna-parton, a kutyák is felszabadultan pancsolhatnak. Az én kis kutyóm idén nagyon rákapott az úszásra, és nagyon jól érezte magát pancsolás közben. :) Jól éreztük magunkat, és rengeteget nevettünk. A motiváció nagyon sokat számít. Nekem a szeretteim azok. :) 

Azonban a hétvége elmúlt, és ismét belefulladozunk a szürke hétköznapok komolyságába. Na, de mindegy... Én reménykedem, hogy ez a hét eredményes, és kellemes lesz. Terveim szerint a héten belekezdek Az elvesztett gyermekek második fejezetébe, emellett az újításaimat készítem elő, valamint mindenképp szeretnék belekezdeni regényem javításának menetébe is. 

Hogy meddig jutok? Majd meglátjuk. :) Mindenesetre szurkoljatok!

Legyen kellemes hetetek, csodás napotok! 

N.W.A.