Nathaniel

Szép reggelt Mindenkinek!

Ahogy ígértem, jön a következő karakterleírás! :) Ma Nate-ről fogok írni pár sort. 

Míg Ti olvastok, én írom tovább a hetedik fejezetet. :) Jó szórakozást! 

Nathaniel (családneve ismeretlen… egyenlőre) egy igazi harcos virkoliki.

A kezdetek kezdetén, mikor még a történet csupán a magam szórakoztatására készült, és japán neve volt minden karakternek (kivéve Jas-t), Nate neve Nagano volt, de a külseje semmit sem változott. A jelleme sem sokat, inkább kiforrottabb lett az egész karakter.

Magas, szőke, kékszemű virkoliki, izmos, szép mosolyú… igazi szépfiú.

Igazán nehéz róla terjedelmesebben írni. Az a helyzet, hogy ha most túl sokat mesélek, akkor bizony lelövöm a regény több poénját. Így előre is elnézést a titokzatosság miatt, de ez Nate. A született rejtély.

Gyermekkoráról nem tudunk jelenleg semmit. Ő maga ugyanis nem emlékszik semmire. Emlékei onnantól vannak, mikor J-vel és Ryuukoval találkozott.

Nate egy elítélt (ennek részleteit olvashatjátok majd Az elvesztett gyermekek című könyvemben), akit J szabadított ki börtönéből. Egyikük sem tudja az elítélés okát, ám egyiküket sem zavarja. Nate felszabadításakor örök hűséget fogadott Jasmine-nek. Attól a pillanattól fogva nem tágított a lány mellől. Az embereknél ő volt az, aki segítette és támogatta az egykori úrnőt. Mikor Ben is a csapat tagja lett, eleinte nehezen fogadta el a virkolikit, ám egy idő után elválaszthatatlan barátokká váltak. Rájött, hogy csapatban sokkal jobbak.

Ryuukoval hihetetlenül szoros a kapcsolata. A farkas és a férfi nagyon jól megvolt egymással már a kezdetektől. A férfi Ryuukot legtöbbször "Hercegnőm"-nek szólítja, ebből is látszik, hogy nagyon szereti az állatot. Nate szenvedélyesen tanította a négylábút, és J ezért roppant hálás volt neki. Ahogy minden másért is.

Ugyanis Nate segített a nőnek leszokni a vérmániáról, és a megállíthatatlan vérszomjról. Ő maga is felhagyott a vérivással. Onnantól kezdve csupán adott alkalmanként fogyasztottak vért – kizárólag egymásét. Ebbe részletesen belemászhatnék ugyan, de erről is szó esik Az elvesztett gyermekekben (csak győzzétek kivárni :))

Nate ötlete volt, hogy az emberek között olyan bűnösöket pusztítsanak, akik megérdemlik. Az igazi bűnösök kivégzésének lehetősége az ő elképzelésén alapult, ugyanis hitt abban, hogy bár barbár eszközökön keresztül, mégis jót cselekedhetnek így.

Család-és csapatcentrikus, imádja a gyermekeket, és a fiatalokat is nagyon komolyan veszi. Jó, sőt, kiváló harcos. Mindemellett nagyon bölcs is. Sokszor ő az aki a tetteivel, vagy a szavaival helyrezökkenti a körülötte lévők tudatát. Kevés embert, vagy virkolikit gyűlöl, nincsenek ellenségei, de azokkal, akik a szerettei ellen fordulnak, kíméletlen. Nagyon fontos számára az igazság, és a biztonság.

Ő a regény igazi, tipikus jófiúja. Akit egyszerűen nem lehet nem szeretni. :) 

J iránti érzelmei nem egyértelműek. Valahol a szeretet és a szerelem között van, és még ő maga sem tudja, mihez kellene ezzel kezdenie. Inkább nem is foglalkozik vele, ott van J mellett bármi áron. Neki csak az számít, hogy a közelében maradhasson, és betarthassa esküjét, és szeretett J-ével lehessen.

Az elvesztett gyermekekben erre már kitérek, de Vroennel szemben vannak aggályai. Jó királynak tartja ugyan, de nem tudja eldönteni, hogy jó virkoliki-e. Ez ki fog forrni később, megígérem.

Nate az egyik számomra legkedvesebb karakter, ugyanis a jelleme engem magával ragadott az első pillanattól. J mellé legalább olyan fontos volt ő, mint számunkra a levegő. A kezdetektől együtt vannak a fejemben, és hiszem, hogy ez így a lehető legjobb. Nélküle a történet nem lenne olyan, amilyennek lennie kell.

Sajnálom, hogy ilyen rövid lett, de remélem, örömötöket leltétek benne.

Ha Nate felkeltette az érdeklődésedet, olvasd el Az elvesztett gyermekek első hat fejezetét! :)

Legyen szép napotok!

N.W.A.