Eseménysorozat, lendület, húha

Drága Olvasóim! 

Remélem, a hétvége mindenkit feltöltött energiával, kellemes gondolatokkal, csodálatos tervekkel. 

Én már pénteken elkezdtem a hétvégézést, valahol ott, amikor a kedvesemmel végre ébren is találkoztunk. A hétköznapok átka, hogy ő is, én is sokat dolgozunk, és így csak mély, szendergő álmokat szusszanó másik felünkkel van lehetőségünk kokettálni. De ez pénteken végre megtört, hacsak tíz percre is. Ugyanis (majdnem) luxus limuzinban érkezett hozzám Apasofőrrel a törpefarkaskám, és segített a munkában. 

Maradjunk annyiban, hogy kutyás pénteket tartottunk az irodában. 

Egyrészt ez apró örömbonbon volt Kapszi barátosném nevenapja alkalmából, hogy bejött hozzánk, másrészt én is csak így tudtam megoldani. Meg a kollégák is már rágták a fülemet miatta. 

Szavak nem kellenek, feleslegesek. Íme két két. Szerintetek hogy érezte magát? 

Mert megérdemlem

Ki a lüke? Én vagyok!

Ugye? Na, mi is kb. ilyen állapotban voltunk egész nap. 

Munka után átmentem anyukámhoz, ugyanis az én két kicsi angyalom épp világbejárni indult Angliába, így könnyesen el kellett búcsúznom tőlük. A kergeb (kit a képen láttok) alig várta, hogy odaérjünk, hisz az neki finom kaját jelent. Nekem traccsparty sorozatot ééééés luxuskávét. 

Anyukám igen is ad az érzésnek!

Csajos traccsolás és koffeintúladagolás után mentem vezetni, ami továbbra is fenomenális élmény, imádom. Onnan vacsizni mentem az angyalkáimmal és a nemzőnkkel, könyvesboltban is voltam (erről egy másik alkalommal, másik bejegyzésben olvashattok majd), aztán maratokfutás, mert találkozó Az Ikrekkel, és kutyaséta. Na, mármost ott jött a meglepi hogy Az Ikrek nem ketten voltak, hanem egyen. Megbocsájtva a malőrt totyorásztunk az éjszakában, találtunk kutyát, aki (utólag kiderült) önsétáltató (Kedves Gazdik! Őszintén, ennyire ne legyünk lusták! A kutyának legalább olyan szigorú felügyelet kell, mint egy gyereknek. Nem hiszem, hogy bárki örülne egy éjszaka kóborló gyereknek!). Aztán haza, kómába esés, tente. 

A szombat végre a kedvesemmel közös romantikus nappal telt, amit megfűszereztünk autószereléssel, shoppingolással, ahol kaptam az én mindenemtől egy csidi-csudi kis díszt a Kutyipintyónkba, meg lustálkodással, azzal, hogy csak néztük és csodáltuk, hogy ébren vagyunk, és ismét EGYÜTT!

Este aztán elmentünk világgá, megnéztük az új Szépség és a Szörnyeteg mozit. Mindhárman jól bírtuk (egyetlen férfi játékosunk sem menekült ki fejvesztve a moziból, sőt, hazafelé énekelte is a betétdalt). Jó volt, szép volt, de nekem azért a mese marad a kedvenc. Aztán haza, kómába esés, tente. 

A vasárnap csajos shoppingból állt és takarításból. Van, ami nem változik. És ez után is KO-val nyert az álomszuszékolás. :) 

Ismét sok esemény volt az életemben, amik azt igazolják, hogy az élet csodás és imádom. Ahogy az írást is. Mivel a családé volt az elmúlt pár napban a főszerep, hát egyből meg is tudtam írni a Bonts szárnyat! Novellapályázatra a művemet! Ezt már olvashatjátok a Magyar Irodalmi Ház oldalán. A címe: Mikor jön egy angyal

Remélem, megdobogtatja majd a szíveteket! :) 

Mára befejezem a szájtépést, holnapra is maradjon egy kevés belőlem. :) 

Csodás napot Mindenkinek!

N.W.A.